Az ÉBLU-ról

 

 

Észak-Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség

Egyesület

3626 Hangony, Rákóczi út 130. Tel.:48/448-024

 

 

1. A térség rövid bemutatása

Magyarország Észak-Magyarországi Régiójában, azon belül Borsod megye észak-nyugati csücskében, a magyar-szlovák határ mellett fekszik a 30 települést magába foglaló helyi akciócsoport (HACS), melyek közül 2 város – Putnok és Borsodnádasd- található. A térség lakossága 40.733 fő, a városokban élő lakosok száma 11.137 fő.

 

Az érintett települések: Arló, Bánréve, Borsodbóta, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Bükkmogyorósd, Csernely, Csokvaomány, Domaháza, Dubicsány, Farkaslyuk, Gömörszőlős, Hangony, Hét, Járdánháza, Kelemér, Királd, Kissikátor, Lénárddaróc, Nekézseny, Putnok, Sajómercse, Sajónémeti, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Sáta, Serényfalva, Uppony

 

A kistérség a 33 leghátrányosabb térségek egyike.. Ez egyúttal jelzi, hogy a munkanélküliség jóval az országos – háromszorosa – átlag felett van, a gazdasági-szociális elmaradottság megoldása komoly kihívást jelent a települések felelősen gondolkodó vezetőinek, szakembereinek.

 

A kistérség történelmi, földrajzi, kulturális adottságai alapján négy mikro-térségre osztható: Sajó-völgye, Hangony-völgye, Nádasd-völgye és Bükki Hegyhát.

 

A kistérségben – kötődve Ózdhoz - az 1990-es évek elejéig az utóbbi közel fél évszázad alatt a kohászat és bányászat volt a meghatározó. Borsodnádasdon a lemezgyár együttműködve az ózdi vasgyárral a helyiek mellett a Nádasd-völgyében élőknek is megélhetést biztosított. A Sajó-völgyében az erőltetett iparosítás miatt visszaszorult - ahol mindig is meghatározó volt- a mezőgazdaság. A Hangony-völgyében élők elsősorban az ózdi vasgyárban, míg a Bükki Hegyháton élők a kohászat mellett a bányákban találtak munkát.

 

A 90-es évek elején a nehézipar világméretű válsága és a rendszerváltás sokként érte az Ózd kistérségében élőket. A speciális tudás – kohászat, bányászat - következtében magas munkanélküliség lépett fel, a jövő bizonytalanná vált, mely különösen a fiatalok számára volt kiábrándító, negatív hatású és indított el körükben a mai napig is tapasztalható elvándorlást.

 

A településeken élő, felelősen gondolkodó civilek, vállalkozók és önkormányzati képviselők az első pillanattól kezdődően a problémák megoldását a közös munkában, az összefogásban látták. Ennek jeleként több nonprofit szervezet is megalakult az elmúlt évek során, melyek keretében elsősorban infrastruktúra fejlesztésre, az EU csatlakozás után pedig egyre több komplex – egyszerre humánerőforrás és infrastruktúrafejlesztés - projekt megvalósítására került sor, de ténylegesen ezek sem jelentettek a foglalkoztatás területén áttörő eredményt.

 

A nehézipar megszűnte után újra előtérbe kerültek a kistérség természeti, kulturális értékei, az évszázados hagyományok, az ugyan még kevés számban létrejövő vállalkozások pedig újból a helyi adottságokra épülve alakultak meg. A kistérségben elsősorban a Sajó-völgyében megjelentek az első mezőgazdasági vállalkozások, a határ közelségét kihasználva Putnok vezető szerepet vállalt fel az eurórégiós lehetőségek kiaknázásában. A Nádasd-völgyében Borsodnádasd a nehézipari hagyaték – lemezgyár – révén sokkal nehezebb helyzetben van. A kilábalást segítheti, hogy az itt élők az ipari kultúra megőrzése mellett új utakat keresnek. 2004-ben történt várossá válásuk is jelzi, hogy bizakodva tekintenek a jövőre, csak a kibontakozást, a teljes gazdasági megújulást tartják az egyetlenegy megoldásnak.

 

A Bükki Hegyhát adottságai révén - nagy része a Bükki Nemzeti Park tájvédelmi területéhez tartozik, - igen gazdag természeti értékekkel rendelkezik, melyet egyre többen fedeznek fel nemcsak hazai, de külföldi turisták, sőt szakemberek is. Ennek eredményeként egyre többen foglalkoznak kiegészítésként falusi turizmussal (Sajógalgóc, Uppony, Sajómercse, Borsodbóta). Mindenképpen beszélni kell a helyi fiatalok – Kamaszparlament – aktivitásáról, munkájáról is, hiszen az általuk szervezett projektek, és az egyre bővülő nemzetközi kapcsolatrendszerük révén a mikro-térség életének meghatározó szereplőivé váltak. Tevékenységük hatása ma már az egész kistérségben érezhető. Mindez pozitív fejlődést eredményez a turizmus területén is.

 

A többi három mikro-térségben a nehézipar erőltetett fejlesztése, térhódítása mellett mindvégig megmaradt a háztáji gazdaság, mely nagyban hozzájárult az itt élők viszonylagos jólétéhez, sőt a válság után néhány évig biztos tartalékot jelentett.

 

A Sajó-völgyében így indulhattak be a mezőgazdaság területén a családi vállalkozások, illetve sokan őstermelőként próbálnak kiegészítő keresethez jutni. Putnok továbbra is kiemelkedő szerepet tölt be a mezőgazdasági szakképzésben. Az itt tanuló fiataloknak több lehetőségük van nemzetközi szakmai gyakorlaton való részvételre, tapasztalatszerzésre is.

 

A Nádasd-völgyében és a Hangony-völgyében a foglalkoztatás színesebb képet mutat. Sokan próbálnak szerencsét külföldön, ingáznak az országban, illetve dolgoznak a két város – Ózd és Borsodnádasd – ipari területén működő kis- és közepes vállalkozásokban, de itt is található egy-két mezőgazdasági vállalkozás.

A HACS által lefedett kistérség komplex bemutatásához elengedhetetlen, hogy beszéljünk a kulturális örökségről, és természeti értékekről.

 

Nagyon gazdag kulturális múlttal rendelkezik a környék, melyhez mindenképpen hozzájárul az a páratlan természeti környezet, - amelyet többek között az alábbiak fémjeleznek úgy, mint a Bükk közelsége, a Keleméri Mohos- tavak, az Upponyi-hegység, a suvadással keletkezett Arlói-tó, stb. – melynek köszönhetően a vidéket még a múlt század elején is az egyik legkedveltebb kirándulóhelyként tartottak számon az országban. Számtalan legenda, történet teszi még izgalmasabbá a képet, melyek olyan neves személyiségekhez kötődnek - a teljesség igénye nélkül -, mint a magyar történelem kiemelkedő alakjai Mátyás király, Dobó István, vagy a kultúra területén Szeleczky Zita, Karádi Katalin, Bárdos Lajos, Feszty Masa. Számtalan kulturális épület, emlék, hagyomány maradt fenn, melyekre méltán lehet büszke a kistérség. Elsősorban a Sajó-völgyében és a Bükki Hegyháton fellelhető kastélyok, kúriák, a palóc – ezen belül a barkóság – megmaradt szellemi – pl. rabvágás Sajónémetiben, a népdalkörök, színjátszókörök, stb. - és tárgyi emlékei, illetve az a műszaki tudás, mely évszázadok alatt felhalmozódott, jelentik azt a biztos alapot, hogy a fiatalok számára helyben is élhető jövőt lehessen építeni.

2. A LEADER csoport kialakulása, összetétele, politikai háttere:

Az Észak-Borsodi LEADER Unió Egyesületet jelenleg 30 település alkotja, melyből 28 az ózdi kistérséget teljes egészében lefedi – Ózd város nagysága miatt nem lehet tagja a HACS-nak – illetve két település Sajógalgóc és Sajókaza a kazincbarcikai kistérségből csatlakozott a helyi akciócsoporthoz.

Előzmények:

  • Az ezredfordulón a Kísérleti LEADER Programban az ózdi kistérségből két csoport vett részt: Putnok összefogásával a környező települések, illetve a Bükki Hegyhát 9 települése. Egyik kezdeményezésnek sem sikerült a LEADER+ Programban folytatni a megkezdett munkát. A hegyháti települések helyzetén javított, hogy az angliai Lincolnshire Fenland területén működő HACS – csal 2005-ben az angliai LEADER+ Program keretén belül együttműködés alakult ki, mely révén egyre több területen – kultúra, környezetvédelem, kommunikáció, a fiatalok demokráciára való nevelése, oktatás – valósultak meg sikeres projektek. Mindez nagyban elősegítette, hogy közös gondolkozás, ötletelés induljon el a fiatalok helyben tartása érdekében. A 9 településes összefogás az évek során 13 település együttműködésére bővült ki. Ekkor csatlakozott Sajógalgóc és Sajókaza is.

     

  • Putnok központtal a gömöri települések összefogása erősödött meg, mely fontos szerepet töltött és tölt be a mai napig is a határmenti, eurórégiós projektek megvalósítása során. Ennek leglátványosabb megnyilvánulása az évente megrendezésre kerülő Gömör Expó.

     

  • A helyi vidékfejlesztési stratégia kialakításában, illetve a helyi akciócsoport kialakulásában meghatározó szerepet töltöttek be a fiatalok. A Bükki Hegyháton elindult angol-magyar LEADER+ nemzetközi együttműködés, melynek nemcsak kiemelt célcsoportja volt az ifjúság, de igazi mozgatói is, mindkét fél számára sok tapasztalatot és új tudást is jelentett, melyekre a helyi vidékfejlesztési stratégia kidolgozásakor támaszkodott is a kistérség.

     

  • A Nádasd-völgyére és a Hangony- völgyére a mikro-térségi szintű összefogás volt a jellemző. Az itt élők mindig is híresek voltak szorgalmukról, mely révén a települések képe nagyrészt rendezett, teljes mértékben tükrözi a lakók tenni akarását.

Az Észak-Borsodi LEADER Unió Helyi Közösség Egyesület (ÉBLU) – mint azt a neve is jelzi – négy eltérő földrajzi, történelmi, kulturális adottságokkal rendelkező mikro-térségek együttműködéséből jött létre. A Kísérleti LEADER Programnak köszönhetően két mikro-térségben már gyakorlati tapasztalatra tehettek szert a három szféra képviselői az együttműködésen alapuló fejlesztések, közös projektek megvalósulása terén. Ezek a tapasztalatok nagyban segítették a jelenleg a III. és IV. tengely keretében folyó vidékfejlesztési program előkészítési, tervezési munkálatait. Az országosan tapasztalt tervező tevékenységektől eltért, hogy már ekkor bevonásra kerültek az ifjúság képviselői. A Tervező Bizottság mellett Ifjúsági Tervező Csoport alakult, ahol az érdeklődő, a saját településéért, környezetéért tenni akaró fiatalok fogalmazták meg közösen fejlesztési javaslataikat. A kistérségi fogadtatásra jellemző, hogy az Ifjúsági Tervező Csoport összes javaslata bekerült a helyi vidékfejlesztési stratégiába.

 

A helyi akciócsoport létrejöttében az előbb vázoltak alapján meghatározó szerepet játszottak azok a tapasztalatok, melyeket a két Kísérleti LEADER Programban résztvevő csoport – civil, vállalkozó, és önkormányzati – képviselői, illetve az évek folyamán a civil és vállalkozói szféra területén kiemelkedő eredményeket elért személyek közvetítettek. A fejlesztési elképzelések, a stratégia megfogalmazását összefogó és kidolgozó Tervező Csoportban mindhárom szféra képviseltette magát. Kiválasztásukkor a szakmai tapasztalat mellett a kistérségi és együttműködési készség elfogadása, a kistérség iránti elkötelezettség, tisztelet állt. Másrészt fontos feltétel volt, hogy minden mikro-térség képviseltesse magát, lehetőleg mindhárom szféra területén. A minél szélesebb körű érdekek érvényesítésének ez volt az alapja. Ennek köszönhető, hogy a megalakuló Észak-Borsodi LEADER Unió Egyesületnek mind a 30 település önkormányzata, 20 vállalkozás és 28 civil szervezet lett a tagja.

3. A stratégia összefoglalása:

A stratégia kidolgozásakor meghatározó szempont volt, hogy a fennálló gazdasági- társadalmi problémákra a megoldást csak egy mindenre kiterjedő, a helyi adottságokra épülő, komplex vidékfejlesztési program jelentheti.

 

A legfontosabb prioritásként – egyúttal a két komplex projektnek - a következőt határozták meg:

  • a fiatalok helyben tartása

  • a környezet, a települések rendbetétele, a mai kornak megfelelő tájkarbantartás megvalósítása, fejlesztése

a fő célkitűzésként pedig

  • a kulturális ipar megteremtését, fejlesztését

  • a zöld infrastruktúra megteremtését, fejlesztését.

A fiatalok helyben tartása érdekében került kidolgozásra az Ifjúsági Innovációs Központ komplex projekt, mely a helyi fiatalok elképzeléseit, kezdeményezéseit tartalmazzák annak érdekében, hogy a fiatalok a tanulmányaik befejezése után itt tudjanak maradni, illetve vissza tudjanak térni a kistérségbe. Tudásuknak, végzettségüknek megfelelő munkát kapjanak, és megfelelő életminőséget lehessen számukra biztosítani.

 

A másik prioritás is a kistérség adottságaira épül, hiszen hazánk egyik legszebb és természeti értékekben leggazdagabb vidékéről van szó, másrészt az életminőség javulásához elengedhetetlen a települések közterületeinek és lakossági összefogással a magánterületek karbantartása, rendben tartása. A kistérség jövője szempontjából alapvető kérdés, hogy külsőleg is meg tud-e újulni, a tájkarbantartás révén élhetőbbé képes-e tenni a környezetet.

 

A stratégia kiemelt célja a kulturális ipar és a zöld infrastruktúra, azaz a helyi kulturális és természeti értékek közötti harmónia, a helyi adottságokra épülő munkahelyek megteremtése, kell hogy legyen.

 

A stratégia megvalósítása az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program két tengelye – III. és IV. (LEADER Program) – mentén történik. A III. tengely az infrastruktúrafejlesztések mellett a mikrovállalkozások, a falusi turizmus fejlesztését, megerősítését, míg a IV tengely az alulról jövő kezdeményezéseket támogatja.

A LEADER Program az ÉBLU számára igen fontos, hiszen a teljes gazdasági-társadalmi szerkezetváltás a kistérségi összefogás, a közösségi kezdeményezések, beruházások nélkül nem valósítható meg. Ennek jegyében a különböző jogcímek keretében a következő célterületek (összesen 17) fogalmazódtak meg:

Közösségi beruházások:

  • Ízek Háza: gasztronómiai módszertani központ

  • Érzékek Háza: környezetvédelmi módszertani központ

  • Innovációs Központ: a fiatalok helyben tartását segítő ifjúsági fejlesztő központ

  • Művésztanya: képző és kulturális módszertani központ

  • Térségi közösségi webrádió- és TV kialakítása, fejlesztése

  • Egységes arculat megteremtése köztéri elemek és pavilonok révén

  • Egységes arculat megteremtése érdekében tájkarbantartást ellátó, környezetvédelmi mikroközpontok kialakítása

Rendezvények:

  • Ifjúsági programok, Térségi Ifjúsági Fórum

  • Négy Évszak kulturális fesztiválsorozat

  • Mikro-térségek bemutatkozása

  • Térségi marketing-konferencia

Képzések:

  • Helyi szükségleteket kielégítő képzések

  • Animátorképzés

  • Leghátrányosabb helyzetű, valamint ifjúsági csoportok képzése

Térségen belüli együttműködés:

  • Multiszektorális együttműködést biztosító szakmai hálózat létrehozása

Térségek közötti, nemzetközi együttműködés:

  • LEADER egyesület tagjai révén kialakult nemzetközi együttműködések

  • A LEADER HACS által generált nemzetközi együttműködések: jelenleg angol, olasz kapcsolat

  • A fiatalok által generált nemzetközi együttműködések

Tanulmányok, tervek készítése

4. Eddigi tevékenység összefoglalása:

A vidékfejlesztési stratégia kidolgozásának, illetve a LEADER HACS-ok megalakulásának szakmai segítése az országos szinten létrehozott Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) feladata volt. Az ÉBLU létrehozásában két HVI, az ózdi és kazincbarcikai vett részt és a mai napig is segíti a szakmai munkát.

 

A tavaly ősszel felállt munkaszervezet eddigi feladatai:

- 2008 októberében kiírt III. tengely pályázatainak szakmai segítése:

összesen 32 pályázat érkezett be

- 2009 tavasza: részvétel a III. tengelyes kérelmek adminisztratív feldolgozásában- rögzítés, helyszíni ellenőrzésben való közreműködés

- 2009 tavasz-nyár: a LEADER Program előkészítése, célterületek véglegesítése: összesen 17 célterület

- 2009. szeptember - október - november 16: LEADER munkaszervezetek akkreditálása, LEADER pályázatok szakmai segítése:

összesen 25 pályázat érkezett be: a kiírásoknak megfelelően komoly települési, mikro-térségi, multiszektorális összefogásra volt szükség és minden pályázónak bizonyíthatóan be kellett vonnia a fiatalokat is. Ezek alapján egy-egy pályázatnak komplexnek, több településre kiterjedőnek kell lennie, és az eredmény érdekében szükségessé vált a LEADER HACS által lefedett települések és lakosainak minél szélesebb körű összefogására.

- 2009. november 19 – december 16. A munkaszervezetek egyrészt a LEADER pályázatok adminisztratív feldolgozását végzik, másrészt most folynak az újra kiírt III. tengelyes pályázatok szakmai tájékoztató munkái.

5. Térségfejlesztési hatások elemzése

Az elmúlt években ilyen komplex és megfelelő pénzügyi támogatottsággal rendelkező vidékfejlesztési program nem valósult meg az érintett 30 település bevonásával. Jelenleg folynak a III. tengely első fordulóiban sikeresen pályázók kiértesítései, miközben a LEADER Program közösségerősítő, alulról jövő, a helyi igényeket felkaroló pályázatainak első köre is beadásra került.

 

A jelenleg folyó vidékfejlesztési program sok tekintetben egyedülálló. A kistérség szereplői nemcsak kidolgozták a 30 településre szóló stratégiájukat, megválasztották a legfőbb döntést hozó szervüket a közgyűlést, az operatív irányítást végző elnökséget, de részt vesznek a pályázatok bírálatában, folyamatosan felülvizsgálják az igényeknek és szükségleteknek megfelelően a stratégiát. Ez év októberétől pedig a munkaszervezeteket akkreditálták, ezzel is elősegítve a szubszidiaritás érvényesülését. Mindez mindenki részéről folyamatos tanulást, az együttműködési készség fejlesztését, erősödést kell, hogy jelentse. A végeredmény remélhetőleg egy gazdaságilag-társadalmilag megújuló kistérség – az Ózdi kistérségben található 28 település, illetve Sajógalgóc és Sajókaza – lesz, ahová érdemes lesz visszatérni a fiataloknak, és közös összefogással valóban pozitív folyamatok indulnak el.

 

Ózd, 2009. december 2.

 

 

Farkas Éva